Az Ojtoz-Ozsdola NATURA 2000 Természetvédelmi Terület című film bemutatója

Teltházas bemutatója volt október 15-én az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 természetvédelmi terület című filmnek, amelyet a Berecki Magánerdészet és a Vinca Minor Egyesület  megbízásából a Rec-Cont film production készített . A film az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 természetvédelmi terület kezelési tervének elkészítése (SMIS2014 kód: 104845) című projekt részeként készült el. Az alábbi linken megtekinthető a film:

https://www.youtube.com/watch?v=MaEpcciIRag

IMG_8765

IMG_8766

IMG_8767

IMG_8758

IMG_8760

Befejeződtek a felmérések

Befejeződött az Ojtoz-Ozsdola természetvédelmi terület értékeinek felleltározása, az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 védett terület kezelési tervének elkészítése című projekt keretén belül. A munka során az abiotikus környezet és a területfelhasználás módjának felmérése, az erdei élőhelyek leltározása, a nagytestű ragadozók populációinak leltározása, a denevér populációk leltározása, a kétéltű populációk leltározása és a szociális-gazdasági szempontok felmérése történt meg. A kapott eredmények felhasználásával a szakértők elkezdik a kezelési terv kidolgozásához.

IMG_6201

IMG_3927 Myotis mystacinus capturat lg buncarul din spatele bisericii Oituz

Cvadrat 53 poza 2

01_Bajuszvirág

Cvadrat 291 poza 6

Cvadrat 291 poza 2

36319034_2249123581779377_7691308634881392640_n

Cvadrat 291 poza 10

Természetvédelmi területek menedzsmentje kurzus

Április 1-5. között zajlott a Természetvédelmi területek menedzsmentje című kurzus a Hargita megyei Szépvízen, melyen 3 személy vet részt a Berecki Magánerdészet részéről. A kurzus elméleti és gyakorlati részből tevődött össze, melynek során a a résztvevők aktívan bekapcsolódtak a csoportos gyakorlatokba, vitákba.

DSC_6308

DSC_6317

DSC_6335

DSC_6419

DSC_6442

Kommunikáció a Védett Területekért című kurzus

Március 4-8. között zajlott a Kommunikáció a Védett Területekért című kurzus, Brassóban, a  ProPark – Védett Területekért Alapítványszékhelyén. A Berecki Magánerdészet részéről egy személy vett részt ezen a kurzuson.

A kurzus elméleti és gyakorlati részből állt. A kurzus elméleti felében a résztvevők aktívan bekapcsolódtak a megbeszélésekbe és vitákba, valamint a csoportos gyakorlatokba. A gyakorlati rész a Királykő Nemzeti Park Látogatóközpontjában zajlott, ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak egy vezetett kirándulás megszervezésének módjáról, egy látogatóközpont rendezéséről, és arról, hogy miként tervezzenek és kivitelezzenek ismeretterjesztő anyagokat.

foto023

foto035

foto040

foto048

A kezelési terv kidolgozásáról szóló első gyűlések

Február 25-én és 26-án Ojtoz-Ozsdola  Natura 2000-es természetvédelmi terület kezelési tervének a kidolgozásáról szerveztek gyűléseket a védett terület szomszédságában lévő településeken. Február 25-én Bereckben és Lemhényben, majd 26-án Ozsdolán tartottak gyűlést, ahová főként az érdekelt feleket hívták meg.

Az események alkalmával bemutatták a védett területet, a projekt célját, a projekt által finanszírozott tevékenységeket, a területen történő biotikus és abiotikus felméréseket, a kezelési terv megírásának módszerét, illetve a projekt várható eredményeit.

Ezen találkozók fő célja az volt, hogy felhívják az érdekelt felek figyelmét arra, hogy a kezelési terv kidolgozása folyamatban van, és ahhoz, hogy az általa hozott szabályozások fenntarthatók és használhatók legyenek, az érdekelt feleknek is szükséges bekapcsolódni és véleményt nyilvánítani.

A gyűlések alkalmával tájékoztató, ismertető anyagokat is kiosztottak: szórólapokat, mappákat, naptárakat és tollakat.

foto002 (2)

foto002

foto005

foto006 (2)

foto006

foto007

foto009

Nagyragadozók felmérése transzektmenti számlálás módszerével

Befejeződött a nagy ragadozók leltározásának első transzektmenti nyomszámlálása az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 védett terület kezelési tervének elkészítése című projekt keretén belül.

A december 20-i felmérés során sikerült a szakértőknek bizonyítani a nagy ragadozók jelenlétét az Ojtoz-Ozsdola természetvédelmi területen, találtak medve, farkas és hiúz nyomokat is. A felmérés 2 nappal havazás után történt, hogy az állatoknak legyen idejük a helyváltoztatásra, így nyomokat hagyva maguk után a hóban.

Pontosabb eredményekért a szakértők megismételik a felmérést márciusban, ugyancsak a transzektmenti számlálás módszerével.

IMG_8203

IMG_8210

IMG_8192

IMG_8198

Nagyragadozók felmérése

Befejeződött a nagy ragadozók leltározásának első terepi része az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 védett terület kezelési tervének elkészítése című projekt keretén belül.

Az augusztus-szeptember periódusban zajlott felmérés során sikerült a szakértőknek bizonyítani a nagy ragadozók jelenlétét az Ojtoz-Ozsdola természetvédelmi területen, találtak medve és farkas nyomokat, és egyetlen helyen hiúzét is. A felmérések 1-2 nappal esőzések után történtek, hogy az állatoknak legyen idejük a helyváltoztatásra, így nyomokat hagyva maguk után a sárban.

A szakértők becslései szerint az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 természetvédelmi területen 30-50 medve van, 4-6 farkas, ami a hiúzt illeti, nyomot csak egyet találtak, ez csak a jelenlétét bizonyítja.

Pontosabb eredményekért a szakértők megismételik a felmérést télen, friss hóban hagyott nyomok, transzekt menti számlálását.

IMG_7972

IMG_7979

IMG_7984

IMG_7988

DSC_0881

DSC_0882

DSC_0905

DSC_0917

DSC_0921

DSC_0923

Természetvédelmi őrök a védett területekért című kurzus

Augusztus 6-10 és 13-17 között zajlott a Természetvédelmi őrök a védett területekért című kurzus, amelyen két személy vett részt a Berecki Magánerdészet részéről. A két modulos kurzus egyaránt tartalmazott elméleti és gyakorlati felkészítést, Brassóban, a Propark Alapítvány székhelyén, illetve az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 természetvédelmi területen.

A kurzus alatt olyan témákat érintettek, mint a természetvédelmi őrök szerepe és hatásköre, hatékony kommunikáció, kapcsolattartás a közösségekkel, alapismeretek a természetvédelmi területekről, a látogatókkal való kapcsolattartás, monitorozás, járőrözés, vészhelyzetek kezelése, elsősegély nyújtás, biodiverzitás megőrzése, terepi ismeretek (tájékozódás, időjárás előrejelzés, felmérések, felszerelések használata).

A 10 nap során így számos új és hasznos információt kaphattak a résztvevők, akik aktívan vettek részt az előadásokon, bekapcsolódtak a beszélgetésekbe, vitákba és csoportos feladatokba így az új ismereteket és tapasztalatokat a gondnoksági és erdészeti munka során is fel tudják a jövőben használni.

foto150

foto013

foto019

foto024

foto028

foto030

foto049

foto055

foto058

foto068

foto069

foto072

foto079

foto081

foto093

foto141

Erdei élőhelyek felmérése

Befejeződött az erdei élőhelyek leltározásának első terepi része az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 védett terület kezelési tervének elkészítése című projekt keretén belül.

A Berecki-havasok Ojtoz-Ozsdola ROSCI0130 Natura 2000 területén közösségi jelentőségű (Natura 2000 jelölő) élőhelyekként erdei társulások voltak ismertek: bükkösök, lucosok és égeresek. Bükkösök nagy kiterjedésben borítják mind az ojtozi, mind az ozsdolai völgy oldalait és a völgyek fölé magasodó hegyeket.

Megtalálhatók bennük a szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) jellemző fajai, mint a szagos müge (Asperula odorata), a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa), az erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides), a pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum), a hegyi veronika (Veronica montana), az ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), a széleslevelű csenkesz (Festuca drymeja) és a fehér acsalapu (Petasites albus).

Kisavanyodó, mészkerülő foltokon, gyakran útbevágásokban, lemosódó talajú részeken a lágyszárú szintben mészkerülő bükkösök fajai jelennek meg, mint a ligeti perje (Poa nemoralis), a fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides), az erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) és az erdei madársóska (Oxalis acetosella). Az igazán savanyúságjelző fajok a területen ritkák, gyakran nem is bükkösökben, hanem erdőszéleken, hegyi réteken vagy lucosokban jelennek meg. Közülük leggyakrabban a fekete áfonyával (Vaccinium myrtillus) találkozhatunk, a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea), a csarab (Calluna vulgaris), a kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) vagy a györgyfű (Huperzia selago) csak itt-ott kerül az ember szeme elé.

A dácikus bükkösök jellemző fajai, a szívlevelű nadálytő (Symphytum cordatum) és a vörös tüdőfű (Pulmonaria rubra), inkább patakok közelében jelennek meg, de elszórtan az egész területen, nem csak bükkösökben, hanem lucosokban és égeresekben is megtalálhatók.

Bár a bükkösök nagy területet borítanak, mégis több növényfaj bennük csak egy vagy néhány ponton került elő, mint a buglyospáfrány (Phegopteris connectilis), havasi varázslófű (Circaea alpina), a farkasboroszlán (Daphne mezereum) vagy a bajuszvirág (Epipogium aphyllum).

A bükkösökben ritkán melegebb, szárazabb termőhelyekre, tölgyesekre jellemző fajok is felbukkannak. Ilyen az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora) vagy a fekete lednek (Lathyrus niger).

A lucosok lágyszárú szintje nagyban hasonlít a bükkösökéhez, azonban az aljnövényzetbe jutó kevesebb fény miatt ritkásabb, a mészkerülő növényfajok felbukkanása viszont gyakoribb; ilyen az egyvirágú körtike (Moneses uniflora) és a gyöngyvirágos-körtike (Orthilia secunda).

A fás társulások közül növénytanilag kétségtelenül a patakvölgyek mentének égeresei a legizgalmasabbak és a legfajgazdagabbak. Ezeket az erdőket a hamvas éger (Alnus incana) alkotja; érdekes, hogy Ozsdola közelében, közvetlenül a Natura 2000 terület határán kívül már az enyves éger lép fel állományalkotóként. Az égeresekben a jellemző hegyvidéki fajok – mint a teleki-virág (Telekia speciosa), a fehér zászpa (Veratrum album) az éplevelű macskagyökér (Valeriana simplicifolia), a keserű kakukktorma (Cardamine amara) és struccharaszt (Matteuccia struthiopteris) – mellett olyan ritkaságok is előkerültek, mint a széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia), az indás berkipimpó (Waldsteinia ternata) és a vörös acsalapun (Petasites hybridus) élősködő martilapu-vajvirág (Orobanche flava).

Az ojtozi völgyben nagy kiterjedésben találhatók kaszálórétek (egykori erdőirtások), a szárazabbtól a tocsogós állományokig, ezek fajgazdagsága kiemelkedő, megtalálható rajtuk az európai zergeboglár (Trollius europaeus), a kenyérbél-cickafark (Achillea ptarmica), valamint a szürkés- (Carex canescens), töviskés- (Carex echinata), fekete (Carex nigra) és csőrös sás (Carex rostrata) is.

Az erdőhatár fölött és annak közelében elszórtan állandóan nedves forráslápok kis foltjai is megtalálhatók. Ezek növényzete sajátos, több, a területen másutt nem élő növényfajuk is van, mint az erdei madárhúr (Cerastium sylvaticum), az erdei zsurló (Equisetum sylvaticum), a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), a kétsoroskáka (Blysmus compressus) és a havasalji aggófű (Senecio subalpinus).

Az erdőhatár fölötti hegyi réteken a szőrfű (Nardus stricta) a jellemző társulásalkotó fűféle, a bolygatottabb, erősebben legelt részeken azonban helyét tippanok (Agrostis spp.) veszik át. A rétek és erdőszélek egyik helyileg jellemző növényfaja a homoki kocsord (Peucedanum oreoselinum), mely nevének megfelelően másutt is a nagy szemcseméretű, homokos talajok jó jelzőfaja.

Sziklák csak nagyon ritkán bukkannak felszínre (bükkösökben, útbevágásokban, egy helyen hegyi réten is), rajtuk megtalálható a közönséges édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare), az aranyos- (Asplenium trichomanes), a kövi- (Asplenium ruta-muraria) és a zöld fodorka (Asplenium viride).

A természetes erdő- és gyepállományok nem teremtenek lehetőséget idegenhonos növényfajok megjelenésére, azonban utak mentén, bolygatott helyeken kis számban többük is megtalálható. Legjellemzőbb közülük a vékony szittyó (Juncus tenuis), mely a területen erdei utak mentén meghonosodottnak tekinthető, de szintén utak mellett előkerült a kicsiny (Galinsoga parviflora) és borzas gombvirág (Galinsoga quadriradiata), a homoktövis (Hippophae rhamnoides) és a főút szélén néhány fiatal akác (Robinia pseudacacia) is.

A területen eddig több, mint 460 edényes növény jelenlétét sikerült kimutatniuk a szakértőknek, a folyamatban levő növénytani vizsgálatok ezt a számot még tovább növelhetik.

01_Bajuszvirág

02_luccal elegyes bükkös

03_szőrfüves és tippanos hegyi rétek

04_égerliger téli zsurlóval

Denevér populációk felmérése

Befejeződött a denevér populációk felmérésének első terepi része az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 védett terület kezelési tervének elkészítése című projekt keretén belül. A denevérek rejtett és speciális életmódjuk miatt nehezen kutatható emlősök. Az Ojtoz-Ozsdola Natura 2000 területen való felmérésük során egyrészt a táplálkozóterületeken mozgó denevérek éjszakai kutatását, másrészt a búvóhelyek nappali megfigyelését végezték el a szakértők. Az éjszakai megfigyelések esetében hálózásos, illetve akusztikus módszerrel lehetett előfordulási adatokat nyerni. A befogásos mintavételek nagy előnye, hogy a hálóba került példányok faji szinten tökéletesen azonosíthatóak, viszont komoly hátrány, hogy relatíve csak kis számú denevér mintázható így. A befogások során hálóba kerültek a terület erdőségeiben élő erdőlakó denevérfajok közül a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri), a brandt denevér (Myotis brandtii) és a horgasszőrű denevér (Myotis nattereri). Az akusztikus módszer során a denevérek echolokációs hangjainak rögzítése történik, mely a megfelelő mennyiségű eszköz használatával nagyszámú adatot eredményez, bár egyes – nagyon hasonló hangokat kiadó – fajcsoportok képviselői sokszor nem azonosíthatóak faji szinten. A terület kutatása során rögzített akusztikai anyagok elemzése jelenleg is folyik, az előzetes eredmények bíztatóak, a terület jelölő denevérfajait több mintavételi ponton már biztosan sikerült kimutatni.

szőröskaru koraidenever

nyugati piszedenevér